vasárnap, július 17, 2005
tegnap este unaloműzés gyanánt lementünk a drogszigetre. Hajni szakított a pasijával, és bulizni meg pasizni akart, meg Petit rábeszélte, h végre eljöjjön. bátyám is jött, mert Hajni rábeszélte. annyira akarta, h jöjjön, h az ingjét is kivasalta volna. meg az enyémet is, de inkább én megcsináltam. az este szar volt, szar zenékkel (vagy a legfosabb funky, vagy ezeréves számok 2005-ös legunalmasabb remixével. kb 3 normális szám volt), mr golyórágó nyaklánccal, meg sok-sok kafferral, meg megannyi magamutogató picsával, akiknek akkora arcuk volt, h ha fele akkora lett volna, akkor is az ajtóban maradt volna az álluk. egyetlen normálisnak mondható hely volt, de csak azért, mert Blackman játszott ott. egyszer mentem kint egy kört, h levegőzzek, közben láttam emberkéket, akik beborultak csónakkal a vízbe, megérdmelik, meg egy csajt, aki a földön ült egymagába roskadva az egyik épület mögött, mellette a telefonja meg a cuccai. elgondolkoztam, h megkérdezem mi van vele, de inkább mégsem. bármi történt vele tudta, h hova jön, minden más egyéb az ő baja. Hajni nem tudott pasizni, mert ott volt az exbarátja, aki féltékenykedett, csak tudnám, h mire. na mindegy, nem érdekel. hülyék. én se csajoztam, nem is akartam, sok kurva, undorítóak voltak. pláne, h az egyik csajt megláttam, és kinevettem, mert utoljára amikor láttam, akkor egy képen éppen széttett lábakkal mutogatta a pináját. szóval nem voltak jó csajok, kb. egy kezemen meg tudtam számolni, h hány helyes csajt láttam. egyetlen helyes kiscsaj volt, a barátnőjével, meg annak a pasijával, ő azért elég aranyoska volt. amúgy az a vicces, h ezen a foshalmazon mennyi magamutogató ember van, pl. láttam egy limot, meg pár kocsit, amit azért elfogadtam volna. no, remélem nem oda megyünk legközelebb. gyomorforgató.
